Az Európa Terv keretében megvalósuló Sport XXI létesítményfejlesztési program 2006-ig mintegy 53 milliárd forintos fejlesztést tesz lehetővé országszerte. Magyarország a XX. században sportnemzet volt. Ahhoz, hogy a XXI. században is modern sportnemzet lehessen, az utánpótlás-nevelés és az élsport támogatásán túl minden ember számára elérhetővé kell tenni a sportot, és meg kell teremteni ennek infrastrukturális hátterét.
A magyar sport XXI. századi sikeréhez elengedhetetlenül szükséges, hogy megújítsuk, a szélesebb rétegek előtt is kitárjuk a sport világát. Ennek első lépéseként megalkottuk az új sporttörvényt, amely idén lépett hatályba, célja pedig az, hogy igazságosabbá tegye a forráselosztást és növelje a sport autonómiáját. Ezt követte a Sport XXI utánpótlás-nevelési program elindítása. A hét sportágra kiterjedő program garancia az egységes, hatékony, államilag ellenőrzött utánpótlás-nevelésre. A most elfogadott Sport XXI létesítményfejlesztési program is illeszkedik abba a koncepcióba, amely a magyar sport megújítását szorgalmazza. Az Európa Terv keretében megvalósított program Magyarország történelmének legnagyobb sportlétesítmény-fejlesztési programja, amelynek célja, hogy megteremtsük a mindenki számára elérhető sport intézményi hátterét. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium őszre készíti el a Sport XXI Nemzeti Sportstratégiát, amely a XXI. századi magyar sport új, átfogó, hosszú távú koncepciója lesz.
Évtizedes problémák
Ma Magyarországon körülbelül 400 tornaterem és 250 tornaszoba hiányzik. Emellett a meglévő 4400 tornaterem, 3100 tornaszoba és több mint 4600 iskolai és óvodai sportlétesítmény egy része is rossz állapotban van. A 2500 fő alatti kistelepüléseken még a helyi sportpályák és azok kiszolgáló létesítményei (öltözők, zuhanyzók, raktárak) sincsenek mindenütt megfelelő állapotban. 152 kistérségből mindössze hatban megfelelő az uszoda ellátottság. 91 kistérségben egyáltalán nincs megfelelő fedett létesítmény.
Ezért a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium az Európa Terv részeként kidolgozta a Sport XXI létesítményfejlesztési programot, melynek keretében 2006-ig mintegy 50 milliárd forintos létesítményfejlesztési beruházás kezdődik el.
Sport XXI létesítményfejlesztési program
A Sport XXI létesítményfejlesztési programot 6 alprogram alkotja:
1. Sport a kistelepüléseken program
2. Tornaterem építési program
3. Tanuszoda építési program
4. Sporttal a közösségekért program
5. Stadion-korszerűsítési program
6. Olimpiai központok fejlesztése program
1. Sport a kistelepüléseken program
A Sport a kistelepüléseken alprogram a 2500 fő alatti lakosú települések 2-10 millió forint értékű felújítási, korszerűsítési és fejlesztési programjait támogatja. A program célja, hogy javítsa a helyi sportpályák és kiszolgáló létesítményeik állapotát. Ez a program évi 1,1 milliárdos állami támogatással - amelyhez az önkormányzatok évi 500 millió forintot önrészként hozzátesznek - módot ad arra, hogy a vidék sportját érezhető módon fejlesszük.
A Sport a kistelepüléseken alprogram keretében 2006-ig a GYISM 200-300 kistelepülés sportfejlesztését támogatja 2,2 milliárd forint értékben, amely az önkormányzatok önrészével együtt összesen 3,2 milliárd forint értékű fejlesztést tesz lehetővé. Amennyiben a program a Nemzeti Fejlesztési Terv regionális operatív programjának továbbfolytatásaként 2006-tól európai támogatással hasonló mértékben folyhat, úgy mintegy tíz év alatt a kistelepüléseken a teljes sportlétesítményi kör lényeges megújulása valósítható meg.
Előzetes számítások szerint a következő két évben mintegy 500 pályázat beadására nyílik lehetőség, mellyel kettőmillió ember számára javulnának a sportlétesítmények igénybevételének lehetőségei.
2. Tornaterem építési program
A program keretében 2010-ig megépül a jelenleg hiányzó 400 tornaterem többsége: 2006-ig 100 új tornaterem épül. A program támogatást nyújt mindazon oktatási intézményeknek (óvodáknak, általános- és középfokú iskoláknak) - függetlenül attól, hogy ki a tulajdonosa, üzemeltetője - amelyekben egyáltalán nincs tornaterem, vagy tornaszoba, illetve ha van is ilyen célra használt létesítmény, azok nem felelnek meg a jelenleg érvényes sport- és építész szakmai követelményeknek.
Az elkövetkező 2 évben mintegy 24 milliárd forint értékű tornaterem- és tanuszoda építése valósul meg, melyből évi 4 milliárd forintot (két év alatt összesen 8 milliárd forintot) az önkormányzatok önrészként biztosítanak, évi 8 milliárd forintot (összesen 16 milliárd forintot) a magántulajdonban lévő vállalkozások finanszíroznak.
3. Tanuszoda építési program
A program keretében 2004-2006 között 50, 2010-ig minden kistérségben épül egy-egy tanuszoda, mely lehetővé teszi, hogy az úszás oktatás minden településen lakó fiatalnak az általános iskolai oktatás keretében biztosítva legyen.
A finanszírozási konstrukció megegyezik a Tornaterem-építési programéval, vagyis a PPP konstrukcióban megvalósuló beruházások költségeinek egyharmadát magánvállalkozások finanszírozzák, amiért az állam vállalja, hogy 15 évig szolgáltatásvásárláshoz támogatást nyújt.
4. Sporttal a közösségekért program
A program keretein belül 2006-ig minden megyében legalább egy többcélú sportcsarnok vagy fedett uszoda felépítése illetve felújítása valósul meg 20 milliárd forint értékben, amelyek révén a települések közösségei bekapcsolódhatnak a hazai és nemzetközi sport vérkeringésébe.
A program egyik legfontosabb célja, hogy a felújított létesítmények a piaci igényeknek is megfeleljenek, így bevételt biztosítsanak a tulajdonos és fenntartó önkormányzatoknak, amelyek jelenleg komoly problémákkal küzdenek a sportlétesítmények fenntartásával.
5. Stadion-korszerűsítési program
A Stadion-korszerűsítési program keretében befejezzük hat magyarországi stadion felújítását oly módon, hogy ezekből 3 megfeleljen az UEFA követelményeinek - így a Puskás Ferenc Stadionnal együtt Magyarországnak négy UEFA licenszes stadionja lesz. A beruházási program végrehajtásával Székesfehérvár, Zalaegerszeg és az UTE stadion esetében az UEFA elvárásoknak megfelelő labdarúgó stadion valósul meg.
6. Olimpiai központok fejlesztése program
A program keretében megindul az olimpiai központok korszerűsítése. A létesítmények változó mértékben szorulnak fejlesztésre, néhány edzőtábor már ma szinte minden alapvető szolgáltatást biztosít, míg más központoknál jelentős átalakítás, bővítés szükséges. Ezen alprogrammal 2006-ig több mint 3,5 milliárd forintos fejlesztés valósul meg a Sport XXI létesítményfejlesztési programon belül.