fotó: Mirkó István
A páston szemtől szemben állnak a vívók, olykor mégis hátba szúrják egymást
A tavalyihoz képest – az athéni olimpián egy arany és két ezüst volt a termés – gyengébb évet zárt a magyar vívás, hiszen a különböző korosztályok világversenyein (Eb, vb) egyetlen aranyérmet sem sikerült szereznünk. Pedig kétszer hazai pályán, pontosabban hazai páston indulhattak harcba a versenyzőink, ám a zalaegerszegi felnőtt és a tapolcai junior Eb-n sem csendült fel a Himnusz.
A részletes elemzést az adott verseny után elvégeztük – és nyilván a szakemberek is megtették –, így csak egy-két szembetűnő momentumot emelünk ki az évből. Mivel az idén nem rendeztek olimpiát, a felnőtteknél a lipcsei világbajnokság volt a legrangosabb esemény, amelyen három érmet szerzett a küldöttség (2002-ben négyet, benne egy arannyal; 2003-ban is négyet, de már arany nélkül). Már ez is jelzi a tendenciát, de még elszomorítóbb a kép, ha azt elemezzük: hány versenyző jutott érem közelébe, vagyis verekedte be magát a nyolc közé. A bronzérmet szerző Knapek Edinán kívül csupán hárman, Nemcsik Zsolt, Kovács Iván és Hormay Adrien. Huszonnégyből négy…
A legfájdalmasabb a férfi kardcsapat kudarca, a tizedik hely. Ilyen mélyen még sosem volt ez a szakág. A spanyolokat az új összetételű válogatottnak is meg kellett volna vernie. Dicséretet érdemel viszont a bronzérmes női kardcsapat, de még inkább a megfiatalított női párbajtőrcsapat, amely új összetételben is képes volt ezüstérmet szerezni.
A eredmények mellett szólni kell még valamiről: a hazai versenyek légköréről. Aki nézőként részese volt a júniusi országos bajnokságnak, csak kapkodta a fejét. A Nemzeti Sportcsarnokban röpködtek a nyomdafestéket nem tűrő kifejezések, a versenyzők csapkodták a fegyverüket, a sisakjukat, rugdostak mindent, amit értek, és már a fiatalok is hisztiztek, ha kellett, ha nem. Megtehették, mert nem volt, aki figyelmeztesse, megbüntesse őket. A záró napon ki is tört a botrány: a férfi tőrcsapatok döntőjében a páston az MTK nyert a Csata DSE ellen, ám az MTK csapatát kizárták, mivel a befejező ember, Huszka Zsombor eldobta a sisakját. A fegyelmi tárgyaláson azonban viszszaállították a páston elért eredményt…
Az új esztendő küszöbén csak azért idéztük fel újból a negatív jelenségeket, hogy legyen miből tanulni, hogy a jövőben ne forduljanak elő a sporthoz méltatlan cselekedetek.
Az év legjobbja: Knapek Edina
Az év
– …sikere?
– Az újabb világbajnoki bronzérmem.
– …kudarca?
– A csapatban elért eredmények. Az Európa-bajnoki nyolcadik és a világbajnoki negyedik helynél többet vártunk magunktól.
– …asszója?
– Az egyiptomi Világkupa-verseny döntője, amelyet Mohamed Aidával vívtam, és sikerült nyernem. Aidát nagyon ritkán győztem le eddig, Világkupán pedig még sohasem.
– …megható vagy vicces pillanata?
– Vicces nem jut az eszembe. Megható pedig az említett egyiptomi verseny volt, amikor nekem szólt a Himnusz. Ilyen korábban nem fordult elő, ugyanis ez volt az első felnőtt Világkupa-győzelmem.
– …döntő pillanata?
– A lipcsei vébén kettő is volt. Az egyik a Carolin Neckermann elleni asszóban, amikor a német lány hét kettes vezetése után tudtam fordítani és nyerni. A másik pedig a nyolc közé jutásért, amikor Szvetlana Bojko két tussal vezetett ellenem, majd az utolsó két másodpercben egyenlítettem és győztem.
– …magyar felfedezettje?
– Kreiss Fanni. Nagyon tehetséges kislány, nála jó kezekben van a tőr.
– …legjobb külföldi versenyzője?
– Sztanyiszlav Pozdnyakov és Valentina Vezzali. Az orosz kardozó csodát művelt a csapatdöntőben, Vezzali pedig négy hónappal a szülése után lett ismét világbajnok.
– …csapata?
– A magyar női párbajtőr-válogatott. A vébéezüst nagyon szép eredmény a lányoktól!