"Nincs mit köszönniük, mert mi tartozunk köszönettel a felejthetetlen percekért, a sikerekért" Sztárok mindörökké FÜREDI MARIANNE NS, 2004-05-07 Egykori és mai versenyzők, sportvezetők töltötték meg a magyar sport napján, május 6-án, csütörtök délelőtt az Országház Kupolatermét. Valamennyien azért gyűltek össze, hogy köszöntsék azokat a klasszisokat, akik ünnepélyes keretek között először vehették át a Nemzet Sportolója-életműdíjat. A Nemzet Sportolói tiszteletére rendezett ünnepség elején felcsendült a Himnusz, amit pályafutásuk során oly sokszor hallhattak a világversenyeken aratott gyôzelmek után (fotók: Meggyesi Bálint) Hogy a sportolók mekkora elismerésnek tartják a kezdeményezést, jelzi: nemcsak a kiválasztottak jöttek el a Parlamentbe, hanem a címre jelöltek is, így például Rejtő Ildikó és Kamuti Jenő vívók, Török Ferenc öttusázó, Novák Dezső labdarúgó. Medgyessy Péter miniszterelnök beszédében hangsúlyozta, hogy a sport egyfajta összetartó erő, és ezt személyes élményével támasztotta alá. "Amikor három éve kinn voltam a margitszigeti vízilabda Európa-bajnokságon, a közönség egyöntetűen, párthovatartozás nélkül szurkolt válogatottunknak. Akkor nem számított más, csak a magyar siker. Ez az az erő, amire az országnak szüksége van, és ezt önök, akik tiszteletére oly sokszor szólt a Himnusz, pontosan tudják." Ezt követően arról beszélt, hogy "az Európai Unióhoz való csatlakozás új ösztönzést ad, hogy áttekintsük, amire büszkék lehetünk. A Nemzet Sportolója-díj kitüntetettjei ilyenek, akikre nemcsak mi, de egész Európa büszke lehet." A köszöntő után ábécérendben szólították a 12 kiválasztottat, Albert Flórián labdarúgót, Balczó András öttusázót, Bíróné Keleti Ágnes tornászt, Gyarmati Dezső vízilabdázót, Hammerl László sportlövőt, Kulcsár Győző vívót, Polyák Imre birkózót, Portisch Lajos sakkozót, Puskás Ferenc labdarúgót, Székely Éva úszót, Weltner Györgyné Ivánkay Mária asztaliteniszezőt és Zsivótzky Gyula atlétát. Puskás Ferenc megromlott egészségi állapota miatt nem tudott részt venni az ünnepségen, díját Gyurcsány Ferenc miniszter személyesen adja majd át. Hiányzott az eseményről a közélettől visszavonult Balczó András is, aki "a díjat elfogadta, távollétét nem jelezte". Természetesen megkerestük az öttusasport kimagasló alakját, hogy megtudjuk távolmaradásának okát, ám ő azzal hárította el a telefonon feltett kérdést, hogy majd május 7-én válaszol rá. A díjátadás utáni pohárköszöntőjében Gyurcsány Ferenc sportminiszter kiemelte, hogy minden díjazott megköszönte az elismerést, "pedig nincs mit köszönniük, mert mi tartozunk köszönettel a felejthetetlen percekért, a sikerekért". A sporttárca vezetője beszédét a következő szavakkal zárta: "Engedjék meg, hogy becsülje önöket a nemzet!" Az öröm szavai Gyurcsány Ferenc elsôként Székely Éva mellére tûzte a kitüntetést Buday-Gyarmati Andrea olimpiai ezüstérmes úszó, akinek édesanyja, Székely Éva és édesapja, Gyarmati Dezső is a Nemzet Sportolója lett: – A szüleim a Nemzet Sportolói, én pedig ezek szerint a nemzet hozzátartozója, a nemzet gyermeke vagyok – kezdte viccesen, majd így folytatta. – Boldog vagyok, hogy mindketten megkapták, és látom rajtuk, hogy nagyon örülnek. Mindig megható a Parlamentben járni, igazán méltó körülmények között adták át a díjat. A kezdeményezés dicséretes, mert ez is jelzi, hogy értékeinkre oda kell figyelni, meg kell becsülni. Portisch Lajos: – Életem legnagyobb kitüntetése ez a cím, több évtizedes pályafutás elismerése. Amikor az ötvenöt jelölt közé bekerültem, már akkor is láttam, hogy nagyon illusztris társaságban szerepel a nevem. Sajnálom, hogy mindenki nem kaphatta meg közülük a díjat. Zsivótzky Gyula: – Sok eredményem, érmem, serlegem van. Kitüntetésben is többször részesültem, ám a mostani a legnagyobb. Weltner Györgyné Ivánkay Mária: – Nagyon meglepődtem, amikor értesültem a díjról, mert nem számítottam rá. Úgy érzem, elégtételt kaptam. A mostani sportminiszter emberi módon döntött. Itt, a Parlamentben pedig úgy érzem magam, mintha a mennyországban lennék. Fantasztikus társaságba kerültem. Székely Éva könyveit olvastam, személyesen is ismerem őt, mint ahogy Zsivótzky Gyulát is, akivel edzőtáborokban találkoztam. Kulcsár Győző pedig jópofa, barátságos ember. Küldetés - jegyzet Csillagok három sportágból, összesen nyolc olimpiai aranyéremmel (balról): Kulcsár Gyôzô, Polyák Imre és Gyarmati Dezsô Balczó Andrást hajdanán egy ország tisztelte. Tisztelte fantasztikus eredményei miatt, s tisztelte a Küldetés című filmben mutatott elvhűségéért, bátorságáért, szókimondásáért. Balczónak azóta is küldetése van, "ezekkel" – mármint a baloldaliakkal – nem hajlandó egy tálból cseresznyézni. Nyilván nem megfázás miatt nem jelent meg a Nemzet Sportolója díjátadó ünnepségén, csak nem akart a "komcsi" Gyurcsánnyal együtt fényképezkedni. Nincs ezzel semmi gond, szíve joga eldönteni, kit szeret és kit nem, legfeljebb azt mondhatjuk – ugyanúgy, mint a Schmitt Pál melegítőügyét mindkét oldalon botránnyá pumpálóknak –, hogy nagy kár a sportot is az aktuálpolitika mocskával beszennyezni. Balczónak viszont egyet tudnia kell, nem lehet félig utálni "ezeket". Ha elfogadja a havi félmillió forintos járadékot, illik elmenni az ünnepségre. Ha meg derogál velük mutatkozni, akkor a pénzükre is tudnia kell nemet mondani. Legalábbis ha még maradt valami az elvhűségéből. Sz. T.