A Nemzet Sportolója cím díjazottjai 2004. április 28-án Gyurcsány Ferenc megnevezte a magyar sport tizenkét, hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért sportolóját. akik elnyerték a Nemzet Sportolója címet. A címmel együtt életjáradék is jár, amelynek összege havi bruttó 500 ezer forint.

A Nemzet Sportolója cím egyéni, vagy csapatsportágban nyújtott sportteljesítmény alapján is adományozható. Az adományozás kritériuma, hogy a jelölt sportpályafutását követően is fontos szerepet töltsön be a magyar sportéletben.   A díjazottak személyére az országos sportági szakszövetségek, az országos sportági szövetségek, a fogyatékosok országos sportszövetségei, a sport területén működő társadalmi szervezetek és a Magyar Edzők Társasága tehetett javaslatot 2004. március 31-ig. A javasolt személyek közül a jelöltek 55-ös listáját a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Magyar Paralimpiai Bizottsággal, a Nemzeti Sportszövetséggel, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségével, a Sportegyesületek Országos Szövetségével és a Magyar Sportújságírók Szövetségével egyeztetve állította össze. A Nemzet Sportolója címet 2004. május 6-án, a Magyar Sport Napján adják át először.   A Kormány döntése alapján a Nemzet Sportolója címet veheti át:   Albert Flórián 1941. szeptember 15-én született Hercegszántón. Hetvenötszörös magyar-, többszörös világválogatott. A magyar futball-történet mindmáig egyetlen Aranylabdása. Az 1960-as római olimpia, és az 1964-es Európa-bajnokság bronzérmese. 56 európai kupamérkőzésen szerepelt, BEK küzdelmek során nyolc mérkőzésen 9 gólt lőtt. Pályafutása aktív sportolóként és edzőként is a Ferencvároshoz köti.   Balczó András 1938. augusztus 16-án született Kondoroson. Az öttusasport történetének legnagyobb alakja. Nyolcszor nyert magyar bajnokságot egyéniben, hatszor pedig csapatban. 1963-ban, 1965-ben, 1966-ban, 1967-ben és 1969-ben egyéni világbajnok. Ötszörös csapatvilágbajnok. Az 1960-as római olimpián az aranyérmes csapat tagja, egyéniben negyedik. Az 1968-as mexikói olimpián a győztes csapat tagja, egyéniben ezüstérmes. Az 1972-es müncheni olimpia egyéni bajnoka, csapatban második.   Bíróné Keleti Ágnes 1921. január 9-én született Budapesten. A magyar tornasport legeredményesebb versenyzője. Negyvenhat egyéni magyar bajnoki cím birtokosa. Az 1952-es helsinki olimpia és az 1956-os  melbourne-i olimpia bajnoka,  1954-ben Rómában világbajnok. 1956-ban Melbourne-ben marad, majd 1957-ben áttelepül Izraelbe.  1957 és 1980 között az izraeli testnevelési főiskola vezető tanára, közben az izraeli női válogatott vezető edzője.   Gyarmati Dezső 1927. október 23-án született Miskolcon. Az 1948-as londoni olimpián ezüstérmes vízilabdacsapat tagja. 1952-ben Helsinkiben, 1956-ban Melbourne-ben és 1964-ben Tokióban olimpiai bajnok. 1960-ban a római olimpián a harmadik helyezett csapat tagja. 1954-ben Torinóban és 1962-ben Lipcsében Európa-bajnok. 1966-tól az FTC, 1971-től a Vasas edzője, 1973-tól a válogatott vezetőedzője. Vezetésével a válogatott 1973-ban világbajnok, 1974-ben Európa-bajnok, 1975-ben világbajnoki ezüstérmes, 1976-ban olimpiai bajnok, 1977-ben Európa-bajnok, 1978-ban világbajnoki ezüstérmes, 1980-ban olimpiai bronzérmes. 1992-től a Magyar Vízilabda Szövetség alelnöke, 1996-tól társelnök.   Hammerl László dr. 1942. február 15-én született Budapesten. Sportlövőként harminchét magyar bajnoksága közül tizenegyet nyer egyéni számban. Az 1964-es tokiói olimpia bajnoka, az 1968-as mexikói olimpián ezüstérmes. Álló csapatban az 1974-es berni világbajnokságon, térdelő csapatban az 1975-ös bukaresti Európa-bajnokságon bronzérmes. 1977 és 1996 között a válogatott szövetségi kapitánya. 1997-től az Új-Zélandi szövetség vezetője, 1999-ben tér haza.   Kulcsár Győző 1940. október 18-án született Budapesten. Az 1964-es tokiói olimpia csapatbajnoka, az 1968-as mexikói olimpia kétszeres bajnoka. Az 1972-es müncheni olimpián aranyérmes csapat tagja, egyéniben harmadik. Az 1976-os montreáli olimpián egyéniben harmadik, csapatban negyedik. 1979-től a Magyar Vívó Szövetség főtitkára, 1980-tól szövetségi kapitány. 1988-tól Olaszországban élt, 2001-től a Budapest Honvéd - LNX vezetőedzője. Közreműködésével a Bp. Honvéd négy versenyzője szerzett az athéni olimpiára kvótát.   Polyák Imre 1932. április 16-án született Kecskeméten. Kötöttfogású birkózóként 1952 és 1964 között tizenkét  bajnoki címet szerez. Az 1952-es helsinki olimpián, az 1956-os melbourne-i olimpián és az 1960-as római olimpián ezüstérmes. 1962-ben Toledóban világbajnok, majd az 1964-es tokiói olimpia bajnoka. 1965-től az Újpesti Dózsa edzője, a birkózószakosztály vezetője, végül szaktanácsadó. A magyar birkózó válogatott mellett is dolgozott.   Portisch Lajos 1937. április 4-én született Zalaegerszegen. 1961 óta nemzetközi nagymester, sakkszakíró. Az 1970-es és 1980-as években a világ legjobb tíz sakkozója között említik. Az 1978-ban Buenos Airesben olimpiai bajnokságot nyert magyar csapat elsőtáblása. Nyolcszoros világbajnokjelölt, húsz sakkolimpián összesen egy arany-, három ezüst- és két bronzérmet szerzett.   Puskás Ferenc 1927. április 2-án születetett Kispesten. Itthon és külföldön a legismertebb magyar sportoló, minden idők egyik legnagyobb labdarúgója. Az Aranycsapat csatára, világklasszis balösszekötője, csapatkapitánya. Az 1952-es helsinki olimpia bajnoka, az 1953-ban Európa-kupa győztes válogatott kapitánya. Az 1954-es svájci világbajnokság ezüstérmese. 1958 és 1967 között a Real Madrid játékosa, tizenegyszeres spanyol bajnok, kétszeres kupagyőztes, négyszeres gólkirály. 1960-ban Világkupa győztes. 1963-ban világválogatott, 1965-ben Európa-válogatott. 1969-től spanyol, amerikai, kanadai, görög, chilei, egyiptomi, paraguayi, ausztrál csapatok edzője. 1981-ben tér haza először, 1992-től az MLSZ utánpótlás és nemzetközi igazgatója. 1993-ban rövid ideig szövetségi kapitány.   Székely Éva 1927. április 3-án született Budapesten. Harmincnégyszeres egyéni magyar bajnok, tízszeres világ- és tizenkétszeres Európa-csúcstartó. Az 1952-es olimpia bajnoka, az 1956-os olimpia ezüstérmese. Aktív sportpályafutása befejezése után edzőként dolgozott - legismertebb tanítványa lánya, Gyarmati Andrea, az 1972-es müncheni olimpia ezüstérmes úszója.   Weltner Györgyné, Ivánkay Mária 1934. február 6-án született. Az egyik legsikeresebb női asztaliteniszező. A Siketek Sport Clubban kezdte sportpályafutását röplabdázóként, csak pár év után váltott sportágat. 1957-ben Milánóban, 1961-ben Helsinkiben, 1965-ben Washingtonban, 1969-ben Belgrádban, 1973-ban Malmöben és végül 1977-ben Bukarestben a paralimpián a női csapattal aranyérmet szerzett. A női párosban szerzett aranyérmeivel együtt összesen 8 paralimpiai aranyérem tulajdonosa. 1981-től 1984-ig szakosztályvezetője volt a Siketek Sport Clubja asztalitenisz szakosztályának. Alapító tagja az 1995-ben alakult Magyar Siket Sportérmesek Klubjának.   Zsivotzky Gyula 1937. február 25-én született Budapesten. 1958 és 1970 között megszakítás nélkül tizenháromszor lett kalapácsvető magyar bajnok. Az 1960-as római olimpián és az 1964-es tokiói olimpián ezüstérmes. Az 1968-as mexikói olimpia bajnoka. Az 1959-es torinói és az 1961-es szófiai Universiade győztese. 1962-ben Belgrádban Európa-bajnok. 1991 és 1992 között az Újpesti Dózsa elnökhelyettese.