Vívás: revans. Palermóban vágott vissza az athéni olimpiai döntőben elszenvedett vereségért Nemcsik legyőzte Montanót FÜREDI MARIANNE NS, 2005-01-31 2004. augusztus 14. Bizonyára sokaknak semmit sem jelent ez a dátum. Viszont két ember - no és persze a hozzájuk nagyon közel állók köre - egy életre megjegyezte. Az NSO ajánlja: SztárChat Nemcsik Zsolttal Eláruljuk, az athéni olimpia férfi kardversenyét rendezték azon a szombaton - és ezek után már többen azt is kitalálhatták, hogy az olasz Aldo Montano és a magyar Nemcsik Zsolt az a bizonyos "két ember". Egyikük, a győztes Montano nagyon boldog volt azon a napon, másikuk, a dobogó tetejéről egy tussal lemaradó Nemcsik érthetően szomorú. Még fél év sem telt el az ötkarikás döntő óta, és Gerevich György tanítványa számára megadatott a visszavágás lehetősége, és ő élt is vele: vasárnap Palermóban legyőzte Montanót. Nemcsik Zsolt (jobbra) az athéni kard aranycsata visszavágóján 15:14-re gyôzte le az olimpiai bajnok olasz Aldo Montanót (Fotó: Németh Ferenc) - Nagyon vártam azt a napot, amikor revánsot vehetek Montanón - kezdte a Vasas 27 éves vívója. - Éppen ezért egy percig sem haboztam, amikor az olaszok, egészen pontosan a palermói vívóakadémia képviselői megkerestek, hogy megalapításuk századik évfordulóját köszöntő rendezvényükön vállalnám-e az újabb párharcot Montanóval. Elmondták, hogy az ünnepségen a római vívóakadémistákkal csapnak majd össze, és az olimpiai finálé visszavágója lenne az est fénypontja. - Ezek szerint Montano is vállalta a párharcot. - Igen, és a palermóiak tényleg megadták a módját az ünneplésnek. A Garibaldi színházban rendezett eseményt egyenesben közvetítette két országos tévécsatorna, és először vívóbemutatót láthattak a nézők, majd a két vívóakadémia különböző korosztályú versenyzői léptek pástra. Aztán felhangzott az olasz és a magyar himnusz, és szólítottak minket. - Valóban visszavágó volt az asszójuk vagy amolyan gálaszám? - Arra kíváncsi, hogy komolyan vettük-e? Mint mondtam, a lelkem régóta vágyott a visszavágásra…Igaz, Montano, aki hihetetlenül nagy médiasztár lett Olaszországban, a színfalak mögött mondogatta, hogy ő még nincs formában, csak nemrégen kezdte az edzéseket, vagyis mintha azt sugallta volna, hogy vegyük lazára az egészet. Ennek ellenére éles asszó volt. - Hogy alakult? - Szoros volt, de mi mindig szorosat vívunk egymással. Egyébként meg minden fordítva történt, mint Athénban. - Vagyis ön nyert? - Igen. Az elején Montano vezetett, én utolértem, aztán tizenhárom kilencre megint ő, majd egyenlítettem. A tizennegyedik tust az olimpián én adtam, most viszont ő. De ez után két tiszta találatot vittem be, vagyis tizenöt tizennégyre most én nyertem. - Évkezdésnek jobbat nem is kívánhatna. Egyébként ez az eredmény azt is jelenti, hogy már jó formában van? - Egy asszóból azért nem lehet messzemenő következtetéseket levonni… Igazából a hét végi, budapesti Világkupa-versenyen derül majd ki, hogy milyen formában vagyok. Az lesz az igazi felmérő, amikor több vetélytársat is le kell győzni. - Lehet, hogy köztük lesz Montano is? - Elvileg megint összecsaphatunk egymással, mert az olaszok a legerősebb csapatukkal érkeznek, és Montano külön megerősítette, hogy eljön hozzánk. Ha a sors úgy hozza, a magyar közönség is láthatja az olimpia döntő visszavágóját, pontosabban már a visszavágó visszavágó- ját.

© 2003 Nemzeti Sport Online