Vívás 2004. Az év hazai legjobbja az NS szerint: Nagy Tímea. A kétszeres olimpiai bajnoknő vágya egy csapatban nyert ötkarikás érem

Neki találták ki az olimpiákat

FÜREDI MARIANNE NS, 2004-12-22

Az olimpia évében a vívásban világbajnokságot nem rendeznek ugyan, de Európa-bajnokságot igen. Az idén azonban a kontinensbajnokság mezőnye - éppen az ötkarikás játékok közelsége miatt - jócskán elmaradt a megszokottól, ráadásul Koppenhágában nem is született magyar aranyérem, így kétség sem férhetett ahhoz, hogy az Athénban a magyar vívócsapat egyetlen győzelmét elérő, a Sydneyben kiharcolt címét megvédő Nagy Tímea legyen a hazai legjobb.

Nagy tímea Született: 1970. augusztus 22., Budapest Fegyverneme: párbajtôr Klubja: Honvéd-LNX Edzôje: Kulcsár Gyôzô Legjobb eredményei. Egyéni: 2x olimpiai bajnok (2000, 2004), olimpiai 5. (1996), Európa-bajnok (1995). Csapat: 2x olimpiai 4. (1996, 2000), olimpiai-5. (2004), 5x világbajnok (1992, 1993, 1995, 1997, 1999), 2x vb-3. (2001, 2003) - Athén után rengeteg interjú készült önnel, talán nincs olyan kérdés, amit ne tettek volna fel az újságírók, illetve az érdeklődők. Mire voltak a legtöbben kíváncsiak? - Hogy a két arany közül melyik a kedvesebb. De én ezt a kérdést nagyon nem szeretem, mert nem lehet összehasonlítani a két győzelmet - feleli Nagy Tímea. - Melyik volt a legfurcsább kérdés? - Egy iskolában tette fel egy kisgyerek, és máig elgondolkodtat, hogy van-e olyan versenyző, akit nem tudtam legyőzni. Azt feleltem, hogy szerintem nincs, és ma is így vélem, mert ha lenne, az biztos megmaradt volna bennem. A legnagyobb meglepetést pedig egy kisfiú szerezte Kecskeméten, akitől egy CD-t kaptam, amelyen közvetítette a vívásomat. Nagyon megható ajándék volt. - Az élménybeszámolókkal szinte bejárta az országot… - Az azért túlzás, mert csak olyan helyekre mentem el, ahol gyerekek vannak, vagyis iskolákba. Decemberben viszont már kevesebb meghívást fogadtam el, mert így is el vagyok maradva a karácsonyi készülődéssel. - Ha már szóba hozta a karácsonyt… Most is olimpiai aranyérmet tehet a fa alá, mint négy éve. - Ez igaz, de nálam a karácsonyt sosem befolyásolta a sport. Egyébként pedig más lesz ez az ünnep, hiszen gyarapodott a család, Csenge mellett most már Luca is velünk lesz. A két gyerkőc egyébként most tudja majd meg, hogy kistestvérük érkezik. Kapnak egy kiscipőt, és amikor találgatják, hogy melyiküké lehet, eláruljuk, hogy a jövevényé. - Hogy viseli a várandós állapotot? Taps a közönségnek: Nagy Tímea az athéni dobogó tetején köszöni meg a szurkolást (Fotó: Németh Ferenc) - Most kicsit nehezebben, mert hét kilót híztam. Igaz, az elején Lucánál is megugrott a súlyom, bizonyára azért is, mert visszavettem a sportolásból. - Ezt úgy értsem, hogy azért sportol? -Igen. Hetente kétszer-háromszor iskolázom mesteremmel, Kulcsár Győzővel. Lucánál a hetedik hónapig mindennap iskoláztam, szerintem most hamarabb abbahagyom. - Jó érzés egy olyan kiegyensúlyozott, boldog embert hallgatni, mint ön. - Pedig az olimpia után csalódás ért, ami a mai napig megvisel, és nem tudom, hogy túlteszem-e magam rajta valaha. De erről nem szeretek beszélni, mert magánügy. Csak az fáj, hogy ami az életemet bearanyozta volna, emiatt rossz érzésekkel keveredik. Szerencsére ilyenkor is van, ami kapaszkodót jelent, erőt ad. Például az, hogy előző mesterem, Udvarhelyi Gábor őszintén örült az újabb aranyérmemnek, pedig ezt már nem vele szereztem. - Mindent elért, amit egy sportoló elérhet. Hiányzik valami a pályafutásából? - Igen, a csapat olimpiai érem. Athénban rosszul vívtam a csapatversenyen, és ezzel hátráltattam a lányokat a jó eredmény elérésében. Furcsa, hogy engem ünnepel az ország, a lányokat meg nem. Szeretnék még egyszer hasznára lenni a magyar csapatnak. Jó lenne többször is, de akkor lennék nyugodt, ha olimpiai éremhez segíteném a válogatottat. Az elmúlt 4 év győztesei 2003: Ferjancsik Domonkos 2002: Boczkó Gábor 2001: Mincza Ildikó 2000: Nagy Tímea

Athénban történt: meglepetések versenye

Az ötkarikás játékokat egy arany- (Nagy Tímea) és két ezüstéremmel (Nemcsik Zsolt, férfi párbajtőrcsapat) zárta a magyar válogatott. Athénban csupán ketten tudták megvédeni Sydneyben szerzett aranyérmüket, Nagy Tímea és az olasz Valentina Vezzali. Ha ehhez hozzávesszük a csapatok produkcióját, a szám eggyel nő, ugyanis az orosz női párbajtőrcsapatot sem tudta senki letaszítani a trónról. Sporttörténelmi tettnek is tanúi lehettünk: a férfi kardcsapatok versenyét a szakág 1908 óta íródó ötkarikás történetében először nyerték meg a franciák. Sok meglepetés született, ebből két igen szomorú minket, magyarokat sújtott. Aranyesélyesnek (is) kikiáltott női párbajtőrcsapatunknak harmadik nekifutásra, Atlanta és Sydney után sem jött össze a győzelem, sőt, még az éremszerzés sem. A lányok a negyeddöntőben 38:37-re kikaptak Kanadától (!), és ezzel az alsó ágra kerültek, vagyis ellentétben az eddigi két olimpiával, még a bronzéremért sem vívhattak, ötödikek lettek. Férfi kardcsapatunktól is mindenki legalább érmet várt, de az arany sem tűnt elérhetetlennek. Itt is már a negyeddöntőben ki kellett józanodniuk, az Egyesült Államoktól elszenvedett 45:43-as vereség után. Az elképzelt magyar-orosz döntő helyett maradt az ötödik hely. Hasonlóan csalódottak voltak az oroszok is, akik 1992-től zsinórban háromszor álltak az ötkarikás dobogó tetején, Athénba címvédőként, világ- és Európa-bajnokként érkeztek. Ezek után Pozdnyakovékat bizonyára az sem vigasztalta, hogy ők legalább "érmet csíptek", harmadikok lettek. A legtöbb aranyat az olaszok és a franciák szerezték (3-3), egy-egy jutott a magyaroknak, az oroszoknak, a svájciaknak és az amerikaiaknak. Végezetül szóljunk a három magyar éremről! Nagy Tímea kétgyermekes anyaként is meg tudta védeni sydneyi aranyérmét, pedig nehezen tért vissza, sérülések gátolták, így sokáig az sem volt biztos, hogy ott lehet Athénban. Belegondolni is rossz: egy arannyal kevesebbet nyertünk volna… Nemcsik Zsoltot ellenfele, az olasz Aldo Montano "színészi képességei", valamint az ezt díjazó zsűri téves, de legalábbis vitatható ítélete fosztotta meg az aranytól. Igaz ez akkor is, ha Nemcsik sportszerűen senkit sem hibáztat vereségéért. Férfi párbajtőrcsapatunk ezüstérme arannyal ér fel, különösen azt figyelembe véve, hogy reménytelen helyzet, a tavalyi havannai világbajnokságon elért 13. hely után harcolta ki a válogatott azt, hogy egyáltalán ott lehessen Athénban. Az év külföldi sportolója: Valentina Vezzali A bajnoknő anyai örömök előtt Az olaszok 30 éves tőrvívója az athéni olimpián megvédte a Sydneyben kiharcolt aranyérmét. Erre rajta kívül csak Nagy Tímea volt képes. Szóval az újabb ötkarikás győzelem már elegendő ok arra, hogy ő legyen az esztendő legjobbja. Ám V. V., vagyis Valentina Vezzali nem csak ezzel vált "leggé". Ma ő a világ első számú női tőrvívója. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy általában azzal szerez meglepetést, ha nem ő nyer meg egy versenyt, no és eddigi pályája is bámulatos. Az 1998-as világbajnokságon szerzett bronzérmével robbant be az élmezőnybe, és azóta is őrzi pozícióját. Az említett svájci vb óta csak egyetlen esztendő volt, amikor érem nélkül zárt világversenyen: a 2002-es vb-n ötödik volt. A kudarcot nehezen viselte, már csak azért is, mert Lisszabonba olimpiai és világbajnokként, királynőként érkezett. A sajtóközpontot menedzserei elárasztották Vezzali CD-vel, és a vívónő is többször megfordult a helyiségben, mintha interjúra kínálná magát. Minden adva volt az újabb győzelemhez - ám az ünneplésből bujdoklás lett. Ez a pofon valószínűleg jót tett Vezzalinak, mert 2003-ban visszahódította a vb-trónt, az idén ismét olimpiai bajnok lett. Viselkedése is megváltozott, kevesebbet hisztizik a páston. A megnyugvásra egyébként szüksége van, mert kisbabát vár, de az októberi vb-n ott akar lenni. © 2003 Nemzeti Sport Online