Sárközy Tamás szerint félreértés a liga jelenlegi működése

Érték lesz a profistátus

GANCZER GÁBOR NS, 2003-11-20

A sporttörvény már csak ilyen: a testkultúra rendszerváltás óta kelt harmadik jogszabálya megosztja a gyakorta ügyeskedőket vonzó, a politikához olykor dörgölőzni kész sporttársadalmat.

Sárközy Tamás szerint a liga mint jogi fogalom eddig sem létezett a sporttörvényben (Fotó: Meggyesi Bálint) A törvény formába öntője, Sárközy Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető professzora amondó: ha elfogadják, EU-konform jogszabály születhet, amely a labdarúgásban is véget vet a félprofi-félamatőr világnak. – Noha az országgyűlésben csak most kezdődött az általános vita, előzetesen is érték támadások az új sporttörvényt. Gémesi György a Magyar Olimpiai Bizottság védelmében emelt szót, mondván, jelentősen csökkenhet a MOB szerepe és költségvetése. – A törvény célja, hogy átláthatóbbá és egycsatornássá tegye az állami költségvetési támogatásokat. Tudomásom szerint ezzel a MOB is egyetért. Senki sem kívánja csökkenteni az olimpiai bizottság szerepét, legkevésbé én. Az olimpiai ösztöndíjat is a MOB javaslatára folyósítja a Wesselényi-közalapítvány. Gémesi György következtetéseit nem a sporttörvényből, hanem a költségvetési törvényből vonta le. Remélem, jórészt félreértésről van szó. – Mit jelent az, hogy átláthatóbbá válik a pénzelosztás? – Az összes sportra szánt állami költségvetési pénz szétosztási arányairól a tizenöt tagú Nemzeti Sporttanács dönt majd, amelyben mindenki helyet kap, aki érintett a magyar sportban – a MOB, a nemzeti sportszövetségek, a sportegyesületek szövetsége, a szponzorok képviselői, az önkormányzatok. Miután a sporttanács határozott az arányokról, a részükre megállapított pénz felett – tudomásom szerint – az érdekelt köztestület önkormányzata dönt majd. Például a szakszövetségek működési kiadásairól a Nemzeti Sportszövetség közgyűlése határoz, éppúgy, mint eddig. A MOB-nak is egy igen jól bevált pontozási rendszere van az olimpiai sportágak szövetségei támogatása kapcsán, kár lenne megszüntetni. – Alighanem a sportolók jogállásáról szóló rész is vihart kavarhat, ami ellen valószínűleg nem a politikusok, hanem a sportgazdaság, azon belül a profifutball szereplői ágálnak majd. – A félprofi-félamatőr státus megszüntetésére tett próbálkozást általában a sportvilág megértése kísérte. A hivatásos sportolónak munkaviszonyban kell állnia a sportvállalkozással, megszűnik az egyéni vállalkozói jogviszony lehetősége – ez utóbbira három év átmeneti időt adtunk. A sportmunkaviszonynak egyébként a sporttörvény több speciális szabályát is megállapítja, például a válogatott kerethez való kirendelést. Mindenki tudta, hogy egyszer – és az EU-ba való belépésünk ilyen alkalom – e téren is alkalmazkodnunk kell a nemzetközi tendenciákhoz. – Elképzelhetőnek tartja, hogy a mai, alultőkésített futball-kft.-k képesek legyenek alkalmazottként eltartani a labdarúgóikat? – Amikor a 2000-es sporttörvény a csődeljárást az egyesületek esetében is lehetővé tette, néhányan a klubok tömeges összeomlásáról beszéltek. Ehhez képest három év alatt néhány ilyen eset fordult elő… Most, mivel tudtommal Magyarország nem kért és nem kapott derogációt a versenyfejezetben a futballra, ugyanúgy be kell tartanunk az Európai Unió normáit, mint a többi tagországnak. Következésképp az említett gazdasági társaságok szükségszerűen úgy működnek majd, mint a többi profitorientált vállalkozás, és nem köthetnek színlelt szerződéseket. Természetesen az elképzelhető, hogy kevesebb hivatásos labdarúgónak adhatnak majd szerződést, mint manapság, és amatőröket is foglalkoztathatnak. Külföldön futballozó honfitársaink is megerősíthetik, hogy egy nyugati klub első csapatában sem mindenki profistátusú kerettag. Vagyis ezentúl talán nálunk is értéke lesz annak, ha valaki hivatásos szerződést köthet. A törvény ehhez önmagában kevés, ám segíthet abban, hogy a hivatásos jogállás nagysokára profiteljesítménnyel párosuljon. Fontos még megjegyezni, hogy lejárt szerződésű hivatásos játékos, illetve amatőr labdarúgó átigazolásakor továbbra sem lehet pénzt kérni. Ugyanakkor a szakszövetségnél létrejön egy, a sportág "beszállítóit” segítő utánpótlás-nevelési alap, amelybe kötelező a szerződtetett futballisták klubváltásakor átutalt összeg meghatározott százalékát befizetni. – Az új sporttörvény a ligák szerepét is megváltoztathatja. Milyen szándék vezette e ponton a jogalkotót? – Ilyen jogi fogalom, hogy liga, az eddigi sporttörvényben sem volt, a jövőben sem lesz. Az MLSZ-ben a hivatásos, illetve az amatőrtagozat magát ligának nevezi, holott szerencsésebb lenne a liga elnevezést az érintett klubok érdekvédelmi szervezetének fenntartani. A tagozat a sportszövetség belső szervezeti egysége, még akkor is, ha esetlegesen a szövetség származékos jogi személyiséget nyújt a tagozatnak. A szakszövetségnek alapszabályában kell meghatároznia a tagozat szervezeti és működési rendjét, a tagozat belső önállóságának mértékét. Teljes félreértés a mai állapot, amikor egy tagozat magát ligának minősítve önálló egyesületként kíván működni: alapszabályt fogad el, taggyűlést tart és a többi, holott csak a sportszövetségnek vannak tagjai, és a tagozatban való részvétel nem eredményez kettős tagságot.