KONGRESSZUS. Sportfinanszírozást jóléti állam nélkül! Fókuszban a sport és a tudomány Munkatársainktól NSO, 2003-10-22 11:13 Általános vélemény szerint nagyon eredményes volt a hétvégén, október 17–18-án a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán tartott IV. Országos Sporttudományi Kongresszus. A vasi megyeszékhely, az ország legújabb sportvárosa volt az első vidéki helyszíne a négyévente megrendezett konferenciának, s két nap alatt 109 előadást, valamint 58 poszterprezentációt mutattak be, a sporttudomány legkülönbözőbb területeiről. Frenkl Róbert professzor, a Magyar Sporttudományi Társaság és egyben a kongresszus elnöke értékelésében kiemelte: a tapasztalt kutatók mellett először vettek részt a hazai sporttudomány e jeles eseményén ilyen nagy számban egyetemi hallgatók, s a tudományág doktorjelöltjei is. Szintén első ízben választottak külföldi tiszteletbeli tagokat a Magyar Sporttudományi Társaságba: a híres izraeli-amerikai Oded Bar-Or gyermeksport-tudóst és Eberhard Mensing müncheni professzort, a beach-sportok nemzetközileg legelismertebb szakértőjét. A társaság örökös tiszteletbeli elnöke lett Nádori László professzor. Hogy érzékeltessük a nagyszámú előadás széleskörűségét, lássuk, milyen szekciókra osztották a kongresszust: társadalomtudomány; nevelés, képzés; élettan, antropometria, rehabilitáció; kineziológia, edzéstudomány; pszichológia, mentálhigiéné; életmód, rekreáció; önkormányzati szekció; emellett tartottak egy angol nyelvű és egy poszterszekciót is. A konferenciát megnyitó plenáris ülésen az esemény teljes spektrumát átfogó előadások hangoztak el: Frenkl Róbert a magyar sporttudomány helyzetéről és távlatairól beszélt, míg Gadányi Károly, a Berzsenyi Dániel Főiskola rektora az eseménynek otthont adó intézmény testkultúra szolgálatában tett érdemeit ecsetelte. Nádori László a sport és sporttudomány európai uniós helyzetéről, dr. Szabó Tamás, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet főigazgatója a tehetséggondozás tudományos kutatásáról tartott előadást. A sportgazdaság és sportpolitika hazai fórumán, az NSO alportálján, a Sportgazdaság Online-on a kongresszus társadalomtudományi szekciójában elhangzott előadások anyagából kívánunk folyamatosan közölni válogatásokat. Bevezetőként érdemes felidézni a legelismertebb hazai sportgazdász, Dénes Ferenc (a SportUnió Kft. munkatársa, volt sportügyekért felelős helyettes államtitkár) sportfinanszírozásról tartott előadását. Sportfinanszírozás: ki mit tud? (Dénes Ferenc előadása alapján) Az előadó finanszírozási szempontból négy fő részre (s egyiken belül több alrészre) bontotta a sportot, melyek a következők: – informális sport – önfinanszírozású sport – magánfinanszírozású sport, ezen belül: - közönségsport - médiasport - marketingsport – közfinanszírozású sport. Az informális sportban nincsen szükség finanszírozásra, mivel nincsen gazdasági csere – ilyen az otthoni torna, vagy a téli hógolyózás. Az önfinanszírozású sportban a sportolók javarészt maguk fizetik a költségeket (felszerelések, helyiségbérlés, nevezési díjak, stb.). A magánfinanszírozású sportban a források legnagyobb része nem a sportolóktól, hanem egyéb magánszemélyektől származik, s ezen belül a legnagyobb hozzájárulás a közönségsportban a sporteseményre kilátogató közönségtől, a médiasportban az azt közvetítő médiatársaságoktól (televízióktól), a marketingsportban pedig a szponzoroktól, hirdetőktől ered. A közösségi finanszírozású sportban az állam vagy a helyi önkormányzatok biztosítják a pénzügyi háttér legnagyobb részét. Mindez akkor kap jelentőséget, ha felvetjük a kérdést: ki finanszírozza a sport két nagy területét, az amatőrök által űzött szabadidősportot és a professzionális látványsportot? (A két fogalom magyarázatát lásd rovatunk bevezető cikkében: Bevezetés a sportgazdaságba). Dénes Ferenc véleménye szerint a szabadidősportnak alapvetően önfinanszírozásúnak kell lennie, azaz nem közösségi finanszírozásúnak, és még kevésbé marketingsportnak. Nem helyes tehát az államtól, illetve az önkormányzattól várni azt, hogy fedezze a sport költségeit, mint ahogy az sem célravezető, ha még csupán rövid ideje működő sportegyesületek máris szponzorokat keresnek – mert nem is fognak találni. A látványsportnak ugyanakkor magánfinanszírozással kell működnie: itt még kevésbé tolerálhatóak a közösségi, állami vagy önkormányzati források, mivel ezen intézményeknek nem ez a feladata. Az előadást rövidítve, munkatársunk tolmácsolásában közöljük – a témáról rövidesen bővebben is olvashatnak honlapunkon, Dénes Ferenc tollából. Mi hát az állam feladata a sport területén? Az előadó szerint semmiképpen sem az általános finanszírozás, hanem csupán a keretek megteremtése, az alapok lefektetése: a létesítményhelyzet rendezésére tett erőfeszítések mind a látványsportban, mind a szabadidősportban jól példázzák ezt a szerepet. A fentieket kiválóan summázta Dénes Ferenc zárógondolata: a jóléti állam kora lejárt.