VÍVÁS. Kamuti Jenő szerint rossz irányba tart a sportág Sokat tanulnak az arabok FÜREDI MARIANNE NS, 2004-01-16 A vívás nem is olyan régen még néhány ország – olasz, francia, német, magyar, orosz, lengyel – versenyzőinek "belügye" volt, aztán az európaiak mellé fokozatosan felzárkóztak az amerikaiak és az ázsiaiak is. A palettán a legújabb színfoltot az arabok jelentik, akik már nemcsak a versenyeken jelennek meg, hanem egyre inkább kiveszik részüket a rendezésből is. Arról, hogy milyen sikerrel teszik ezt, az egykori olimpiai ezüstérmes tőrvívó, Kamuti Jenő (képünkön) beszélt. (Fotó: Árvai Károly) – Az európai szövetség elnökeként egy hónapon belül két férfi párbajtőr Világkupa-versenyre kaptam meghívást a nemzetközi szövetség elnökével, René Roch-kal együtt. Először Kuvaitban, az elmúlt hét végén pedig Katarban jártam. Utóbbi helyen orvosi minőségemben a doppingellenőrzések felelőse is voltam – kezdte Kamuti Jenő. – Mit lehet elmondani az arab országok vívásáról? – Elsősorban azt, hogy nagyon igyekeznek, legalábbis azok az országok, amelyek megtehetik. Mert vannak nagyon szegény és nagyon gazdag országok is, Kuvait, Katar és Szaúd-Arábia az utóbbiak közé tartozik. Az európai szövetség elnökeként irigykedve néztem, hogy egy vívóhagyományokkal nem rendelkező ország is milyen szenzációs feltételeket tud teremteni a sportágban. A gépek kifogástalanul működtek, és a rendezéssel sem volt semmi gond. Igaz, mindkét szövetség profi, francia segítséget kért az előkészületeknél. – A versenyek színvonala alapján lassan tartani kell az arab vívóktól? – Bár a világranglista első harminckét helyezettjéből többen elindultak a versenyeken, valószínűleg a magas pénzdíjak miatt, de színvonalról csak néhány esetben beszélhetünk. Például a világranglista-vezető osztrák Christoph Marik esetében, aki mindkét viadalt megnyerte, vagy a svéd Vankynál, aki mindkétszer dobogóra állt. De hogy válaszoljak is a kérdésére, az arab világ képviselőinek még van mit tanulniuk, és akarnak is tanulni. Külföldi edzőket is szerződtetnek, például világbajnokunk, Székely Zoltán is segíti a szaúdiak felkészülését. – Lassan nem lesz olyan pontja a világnak, ahol ne ismernék a vívást. – Valóban sok, száznál is több tagja van már a nemzetközi szövetségnek, és ebben nagy érdeme van a jelenlegi elnöknek, ám a mennyiségi gyarapodás még nem jelent minőséget. Sok szövetség csak "fantomként" létezik. Ki látott például mongol vívót, pedig szövetségük van… Az is beszédes adat, hogy a száznál is több szövetségből az év végi, lipcsei kongresszuson csupán ötven volt jelen. Továbbra is vallom, tartalommal kell megtölteni a vívást, és csak azután következhet minőségi változás. Reformokra lenne szükség, mert rossz irányba haladunk. A rengeteg verseny a szövetségeket pénzköltésbe hajszolja, és ez nemcsak szegénységet okoz, hanem a szakmának sem kedvez. Nincs hétvége verseny nélkül, a versenyzők állandóan utaznak, edzeni jóformán nincs idejük és erejük. Mivel az edzők is velük tartanak, nem marad senki, aki az otthonmaradottakkal foglalkozna. – A panaszok nem új keletűek, és az idei, tisztújító kongresszuson változtathat a helyzeten a tagság, ha valóban úgy akarja. – Információim szerint a jelenlegi elnök mellett az oroszok első embere, Alekszej Uszmanov is megpályázza a nemzetközi szövetség elnöki posztját, és ő reformot ígért. – Tudjuk, ön is a változtatás híve. Újraindul a posztért? – Egyelőre érdeklődéssel figyelem Uszmanov kampányát, és majd a körülményektől függően döntök az indulásomról.