Nemcsik Zsolt a nap folyamán a döntôt leszámítva minden asszó után így örülhetett Fotók: Mirkó István)

A szöuli olimpián aranyérmes kardcsapat tagjának kifakadása nem volt alaptalan, mert a szervezettség még a második napon is akadozott. Hiába írtak ki ugyanis egy-egy fordulót bizonyos terembe, rövid idõ múlva kiderült, hogy mégsem ott lesznek az asszók, lehetett vonszolni a vívózsákokat a másikba - esetleg onnan is vissza.

Persze, felfoghatjuk úgy is, hogy a kora délelõtti rohangálás csak felkészítette a hazai szurkolókat az egész napos ingázásra, mivel a férfi kard és a nõi párbajtõr küzdelmei egy idõben zajlottak, és szerencsére mindkét helyen a végsõ szakaszig érdekeltek voltak versenyzõink, így követték õket pástról pástra.

Mert mindenki bízott benne, érezte, sõt tudta, hogy érdemes.
Bár kardozóink közül Lengyel Balázs és Fodor Kende a 32 között kikapott - itt esett ki óriási meglepetésre a címvédõ, ötszörös egyéni Európa-bajnok orosz Pozdnyakov is, miután honfitársa, Ajbusev 15:14-re legyõzte õt -, az újonc Kósa Miklós és az olimpiai ezüstérmes Nemcsik Zsolt a negyeddöntõig menetelt.

Ha nyernek, két érem már biztos.
Kósa aztán nagy csatában kikapott Bauertõl, pedig vezetett 6:3-ra és 8:5-re is.
"Furcsán jutottam el az Eb-re, hiszen volt gimnáziumi osztálytársam és barátom, Decsi Tomi helyét kaptam meg. A csoportban még döcögõsen ment, hiányzott az önbizalmam, de aztán belerázódtam. Bauert mindenképp meg kellett volna vernem, de bevallom, fejben elfáradtam. Örülök, hogy az elsõ világversenyemen idáig jutottam, de egy kis csalódottság is van bennem. Szeretném megköszönni a közönségnek a biztatást, szakosztályvezetõmnek, Polgár Pálnak a sok segítséget, valamint edzõimnek, Gulácsy Ferencnek és Pézsa Tibornak, hogy idáig jutottam, mert irányításukkal sokat fejlõdtem" - mondta a BSE 22 éves vívója, akinek remekül sikerült a debütálása.

A másik páston Nemcsik döntõnek is beillõ, fordulatos csatát vívott a 2003-as világbajnok Lukasenkóval: 10:13-ról fordított 14:13-ra, majd 14:14 után a gyõztes tust is bevitte.

"Olyan ágra kerültem, hogy a fal adta a másikat - érzékeltette sajátosan az elõdöntõig vezetõ utat a Vasas világbajnoka. - Csupa erõs ellenfél, a végén pedig Lukasenko. Ha nem nyertem volna, az az asszó maga a rémálom. Legutóbb 2001-ben a koblenzi Eb-n tudtam megverni õt. Próbáltam a saját akcióimat, de a zsûri nem velem volt. Az utolsó tartalékaimat is mozgósítani kellett, úgyhogy most sietek rápihenni a döntõre."

A kardozók átmenetileg befejezték a küzdelmet, amikor a párbajtõrözõk megkezdték az éles asszókat. Kiskapusi Dóra bravúrral nyitott: a 64-ben megverte a csapatban kétszeres olimpiai bajnok és világbajnok orosz Jermakovát, viszont a következõ fordulóban õ is, és Szász Emese is búcsúzott. Akárcsak kardban, itt is ketten vívhattak az esti döntõbe jutásért: a tapasztalt, tavalyi Eb-bronzérmes Tóth Hajnalka és a fiatal Révész Julianna.

Tóth nyert ("Nagyon készültem rá, hogy hazai közönség elõtt jó eredményt érjek el. Most mindjárt összeesek a hõségben, hadd üljek le." ), de Révésznek sem kell búslakodnia. "Közel álltam az éremhez, és most csalódott vagyok. A román lány többször megvert engem, de úgy éreztem, most én leszek a jobb… Hazai közönség elõtt szerettem volna olyan jól vívni, hogy érem legyen a vége. Persze, ha a csapatban sikerül, túlteszem magam a mostani elkeseredettségemen" - mondta könnyeivel küszködve a BVSC három hete országos bajnoki címet nyert fiatalja.
Este végre volt kiért szorítanunk.

Tóth Hajnalka arca mindent elárul: elveszítette a finálét

A nõk nyitották a sort, és Tóth Hajnalka, a közönség ütemes tapsa közben lelépte Grabowskát. A pár perces szünetet követõ aranyasszóban mintha más Tóthot láttunk volna: Semjakina nagyon meglépett elõle (6:3, 12:6). Hajni hajrázni kezdett, feljött 13:10-re, de fordítani nem tudott.
"Majd mindjárt örülök - reagált arra a felvetésre az újdonsült ezüstérmes, hogy nem látszik túl boldognak. - Különösen azért fogok örülni, mert gyenge kezdés után jutottam el idáig. A selejtezõ után odajött hozzám Szabó Bence kapitány, és mondta, hogy üveges a szemem. Talán egy pofon kellene - feleltem neki. Erre lekevert egyet, ami után meglepõdtem, de jót tett, használt. Hogy min múlott az aranyérem? Rossz taktikát választottam az elején. Aztán ugyan sikerült váltanom, de késõn" - ismerte el hibáját Tóth Hajnalka.

A kardozóknál létrejött az álomdöntõ, az athéni olimpia fináléjának visszavágója Montano és Nemcsik között - elõtte Montano kicsit kakaskodott az elõdöntõben legyõzött franciával, az olasz csapat vezetõi úgy fogták le õt.
Szóval, reváns Athénért. Montano bal kezén - jobbal vív - hatalmas gipszkötés, a legutóbbi Világkupán tört el egy csont a kisujjánál, de ez sem zavarja õt. Sorra adja a tusokat, Nemcsik 6:5-nél vezet elõször, majd pihenõre is az õ 8:6-os elõnyénél vonulnak. Az egy perc alatt Montanót lelkileg "gyúrják" az edzõi. És ez használ. Sajnos. Jön fölfelé, 12:10, 14:10 a javára. Nemcsik még bevisz egy tust - de a visszavágás nem sikerül. Majd legközelebb. Ezt mondja õ is: "A végére fejben elfáradtam. Montano sem volt túl friss, de mégis jobban bírta. Majd legközelebb fényesebb lesz az érem".

Ebben bízunk mindannyian.
De most a nyitónapi csalódás után örüljünk a két ezüstéremnek.