VÍVÁS. GEREVICH-KOVÁCS-KÁRPÁTI FÉRFI KARD GRAND PRIX. Kínos sporttörténelmet írtak versenyzőink: 1962 óta most először nem volt magyar a nyolc között

Nem a mi versenyünk volt

FÜREDI MARIANNE NS, 2005-02-05

Pozdnyakov, Tarantino, Nemcsik, Montano… - a vívás, egészen pontosan a férfi kardvívás ismerői talán végig sem hallgatják a felsorolást, azonnal rávágják, hogy fenti klasszisok egy világverseny döntőjének résztvevői. És általában igazuk is lenne. Általában igen...

Az orosz Alekszej Jakimenko nem foglalkozott a magyarok betlijével (Fotó: Farkas József) De szombaton, a Gerevich- Kovács-Kárpáti Grand Prix-viadal "döntős" napjának reggelén alaposan melléfogtak volna ezzel a tippel. Az említett olimpiai és/vagy világbajnokok ugyanis mind kiestek az első fordulóban, azaz a 64 között. Találó volt Nemcsik Zsolt megjegyzése, amelyet a Nemzeti Sportcsarnokba érkező szurkolóihoz intézett: "Későn jöttetek. Vagy én estem ki túl korán?" Sajnos Nemcsik mellett túl korán - vagyis már az első asszóban - esett ki a 64-es táblára jutott tizenegy magyarból, Decsi Tamás, Nagy Zsolt, Móczár Benjamin és Pézsa Gábor - utóbbinak annyi a "mentsége", hogy Bokor Gergelytől szenvedett vereséget, vagyis egy magyar azért továbbjutott ebből az összecsapásból. Egy kanyart "túlélt" Lengyel Balázs, Kósa Miklós, Lontay Balázs és Prutkay Zoltán, a 16 között pedig már csak ketten, az olimpiát is megjáró, csapatban vb-ezüstérmes Fodor Kende, valamint a fiatal Bokor Gergely képviselte színeinket. Ilyen "vérveszteség" után a hazai szurkolók miben reménykedhettek volna másban, mint abban, hogy ha egy fecske is csinálhat nyarat, akkor kettő mindenképpen! Vagyis Fodor és Bokor közül valamelyik csak bejut a nyolc közé. Nos, nem lett nyár… Fodort a verseny tavalyi győztese, az olimpiai bajnok francia csapat tagja, Sanson verte 15:9-re, míg Bokor összekerült a Nemcsiket 15:14-re verő Palasszal. És a gödöllőiek 21 éves vívója közel állt a meglepetéshez. Bár a lengyel 4:2-re, 9:5-re is vezetett, Bokor nem adta fel, feljött 8:9-re, 10:11-re, sőt 11:14 után is bevitt két tust, de a befejezés a vetélytársnak sikerült (15:13). Bokor így is minden dicséretet megérdemel, mert pályafutása legjobb eredményét érte el. "Az eredménnyel elégedett vagyok, hiszen a budapesti Világkupán sosem jutottam idáig, de ha arra gondolok, hogy közel álltam a döntőhöz, inkább bosszankodom. Az elején elhúzott a lengyel, s mire kiismertem az ellenszerét, már késő volt" - mondta. Megtörtént tehát az, ami a budapesti férfi kardverseny 1962 óta íródó történetében egyszer sem: nem jutott magyar a nyolc közé! "Nem ezt vártuk. Senki sem számított erre - ismerte el az olimpiai ezüstérmes Nemcsik Zsolt. - Saját asszómról annyit mondhatok, hogy még sosem vívtam ezzel a fiatal lengyellel, aki nagyon jól mozgott a páston, az elején két-három tussal is elment. A szünetben én vezettem ugyan nyolc ötre, de ő feljött, majd fej fej mellett haladtunk, s a végén egy tussal kikaptam. Nem szoktam a zsűrikre fogni a vereséget, de azt kell mondanom, most tényleg rajtuk múlt. Igaz, nekem is többet kellett volna vállalnom. " Szabó Bence nem osztotta Nemcsik véleményét, mert szerinte az olimpiai ezüstérmes idegesen, és rosszul vívott. "Nem értek egyet azzal, hogy a zsűri miatt kapott ki Zsolt. A bírói tévedések általában kiegyenlítődnek, neki ezt a fiatal lengyelt simán le kellett volna győznie - mondta a szövetségi kapitány, majd így folytatta: - Az első versenyeken minden fegyvernemben betliztünk, két hete a budapesti női párbajtőr Világkupán sem volt döntős versenyzőnk, és ez történt a férfi párbajtőrözők első viadalán is. Ezt annak tudom be, hogy az idén nem volt módunk fizikai alapozásra, elmaradt a januári edzőtábor. A csalódottság ellenére egy-két pozitívumról azért beszámolhatok. Ilyen volt Lontay vívása, akinek vereségét az okozta, hogy nincs versenyrutinja, és ugyanez igaz Kósára és Bokorra is. A mi fiataljaink nem gyengébbek külföldi kortársaiknál, de nincs versenyrutinjuk, és ezért vesztenek döntő helyzetben". Persze a tudósítás elején említett csillaghullás - az olimpiai Montano a spanyol Casarestől kapott ki 15:8-ra, a négyszeres olimpiai bajnok Pozdnyakovot a kínai Csen Feng verte 15:12-re - ellenére a döntőben is szerepeltek menők, így a 2000-es olimpai aranyérmes Covaliu, a 2003-as világbajnok Lukasenko, vagy a csapatban világbajnok Jakimenko - aki meg is nyerte a versenyt. GEREVICH-KOVÁCS-KÁRPÁTI FÉRFI KARD GRAND PRIX, BUDAPEST Negyeddöntő: Csen Feng-Limbach 15:10, Jakimenko-Palasz 15:10, Covaliu-Sanson 15:12, Lukasenko-Koniusz 15:8. Elődöntő: Jakimenko-Csen Feng 15:11, Lukasenko-Covaliu 15:10. Döntő: Jakimenko-Lukasenko 15:13. A végeredmény: 1. Alekszej Jakimenko (orosz), 2. Lukasenko (ukrán), 3. Csen Feng (kínai) és Covaliu (román), 5. Sanson (francia), 6. Koniusz (lengyel), 7. Limbach (német), 8. Palasz (lengyel) … 12. Bokor Gergely, …14. Fodor Kende, …18. Lengyel Balázs, …21. Lontay Balázs, …28. Kósa Miklós, …30. Prutkay Zoltán, …34. Nemcsik Zsolt, …50. Decsi Tamás, …53. Pézsa Gábor, …59. Móczár Benjamin, …64. Nagy Zsolt

© 2003 Nemzeti Sport Online